A jégkorong válogatottunk kiesett az A-csoportból, és mehet vissza a divizió-1-be.
Önmagában ez nem jó hír; és az sem túl jó, hogy nulla ponttal estünk ki, hiszen kikaptunk az osztrákoktól, a dánoktól, és a németektől is, a végén már nem annyira jó játékkal, mint ahogy kezdtük a tornát.
Ugyanakkor nagyon jó, és csodálatos volt a kitartás és a hit ami ebben a csapatban jelent volt.
Valóban nem csikócspatról van szó, ahogyan Palkovics is mondta, hanem rutinos társaságról. Alighanem, ha vissza is jutunk, a mostani hősök nagyrésze már nem lesz ott a csapatban; Pat Cortinára vár a feladat, hogy a jövendő nemzedéket is beépítse, és akkor nem lehet gond. Bár amilyen a háttérhelyzete a magyar jégkorongnak, nem lesz könnyű.


Mostanában vetődött fel Erwin Koeman szövetségi kapitány szerződés-hosszabításának kérdése is. Én azt mondom, minél tovább tessék megkötni azt a szerződést; hiszen, bár még most is az a valószínűbb, hogy nem jutunk ki a vébére, sikerült összeraknia egy olyan csapatot, amiért megtelik a Puskás-stadion. Az olaszok ellen is megtelt, de ott nagyban hozzájárult a helyzethez a világsztárok jelenléte.
Málta ellen ugyanakkor senki nem jött máltai mezben a hazai szektorba, hanem mindenki a magyarokra volt kíváncsi.
Óriási élmény volt, és mindenki szeretné, ha ez még tovább tartana; és úgy gondolom, akkor is marad a teltház, ha történetesen nem jutunk ki, de megmutatjuk a világnak, hogy most is van magyar futballista, aki akar, akinek van hite és hazaszeretete, alázata; és akkor meg fognak telni a stadionok.
További minden jó

Ramsey 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.